Megjeleített kép nagy méretben. A kép bármely részére kattintva bezárhatod.
«

505
Bejegyzés: P.Gábor, 2016.01.27.

"Nem a cél számít, hanem az út." ;-)
505 km, ennyit terveztünk. Az országon végig délnek, át Horvárországon, le egészen a tengerig. Egy kávé és séta a parton, ennyi, aztán haza. Lett végül úgy 250 km belőle. Átérve a határon döbbenet fogadott. Horvátország teteje valami katasztrófálisan lehangoló hely. Olyannyira lehangoló, hogy a határól úgy fél órányi út után egy spontán kanyarral fordult is vissza az egész menet. Irány haza! Ez döbbenet. A tenger és települései bizonyára szép, kultúrált, kellemes helyek lehetnek -és bizonyára a turizmus miatt is-, de a határ és környéke... Főúton néhol értelmetlen logikai sorrendben elhelyezett, betarthatatlan 30-as, 40-es sebesség korlátozó és feloldó táblák rengetege, a táblák környékén halászó rendőrök sokasága. Az élelmiszerboltban gyűrött, unott fejű eladó, és az a néhány lézengő vevő... Még órákig kelljen esetlegesen ebben az atmoszférában lenni? Ne! Vissza az egész!

Horvátországi út fotója. Ide kattintva megnyithatod nagyobb méretben. Horvátország egyik határmenti lepukkant településének fotója. Ide kattintva megnyithatod nagyobb méretben. Horvátország térkép fotója. Ide kattintva megnyithatod nagyobb méretben.
Horvátországi út második fotója. Ide kattintva megnyithatod nagyobb méretben. Horvátország, határmenti híd fotója. Ide kattintva megnyithatod nagyobb méretben. Cenzúrázott fotóm az autóban. Ide kattintva megnyithatod nagyobb méretben.

Persze, nyáron ezek az utak sokkal szebbek lehetnek, már csak a növényzet miatt is. Mindegy.

Újra magyar földre érve, mintha teljesen más civilizációba jutna az ember. Hirtelen lesz közvilágítás, villanyoszlopok, járható utak, emberek. A határon innen már kimondottan élveztem, hogy ebben az országban élhetek, ebben itt, ahol annyit panaszkodnak az emberek. Ha tudnák, ha látnák azt ahonnan jöttünk. Minden relatív. De mennyire. A jólét is.

Hogy az autópályán haladva milyen látvány fogadott volna azt nem tudom, de a falvakon át vezető főút elég beszédes volt. Jó itthon. Mindössze 16 km-re távolodva el az utolsó horvát településtől, a határon innen, Siklósra érkezhetünk. Ég és föld! Menyország! A vár, szép házak és utcák. Siklós lett a tengerből. Ennyit a célról, éljen az út! :-) Zenék, ihlet? Egyik sem, igazán egyik sem. Lett helyette... Na jó, erről legközelebb.

Siklós és a vár? Valami ilyesmi, és ezzel mára ennyi. :-)

Klikk ide!

Ui.: Ja igen! Vettem új húrokat a gitárra, és le is poroltam. ;-) Hamarosan...

«